Süni szerette e felhőket. Mindenféle felhőt. A fehér bárányfelhőt, a sárgás-vöröses fényben játszót és a feketén kavargő viharfelhőket is. Minden évszaknak megvolt a maga varázslatos felhőcsodája. Mindig mutattak valami újat, valami fenségeset. Gyakran feküdt ki a fűre és csak bámulta a tovafutó, játszadozó, vagy éppen haragos csodákat. Mindenféle figurákat látott bennük. Szeretett volna egyszer az egyik szélére ülve, lábát lógatva beutazni a földet. De ez csak egy volt Süni vágyai közül.
3 megjegyzés:
Előbb-utóbb, mindenkinek teljesülnek a vágyai!
csizi
Szia Sünikém:)
Nagyon tetszik az oldal:)
Süni magányos, Igen tudom.
Minden eember magányos valahol,ha jól belegondolunk, csak ezt nem mindenki veszi észre.
A Sünik, különösen érzik ezt.
Érzékenyebbek mindenre ami körülöttük van,mert meg van az az érzékük, ami sok emberből hiányzik.
Érzékenység, odafigyelés, intuició, ráérző képesség.
Sok ember azért boldog, mert mind ez hiányzik belőlük.
Sünikém, Kedvesem, ez velünk született ezzel kell együtt élnünk.
Velike
Szia ! Köszönöm.
Szívesen jövök olvasgatni.
Csodaszép képeket tettél fel. Én is nagyon szeretem a felhőket nézni és figurákat keresni.Üdv : Gerbera
Megjegyzés küldése