Van, akinek sok a haja, de kevés az esze

A történet a fodrásszal kezdődött. Mivel nem sokára szanatóriumba vonulok, gondoltam valamit kezdeni kellene a hajammal, így bejelentkeztem fodrászhoz. Ezerszer megfogadtam már, hogy csak vágás, semmi más, de most is győzött a kíváncsiságom, így egy festést is bevállaltam. Kár volt. De ne fussunk ennyire előre! A munkaidő háromig tart, a fodrász csak ötkor tudott fogadni. Jó alkalom egy kis fotózásra. Hívtam Zét, van-e kedve, és persze volt, hiszem mindig van, csak szólni kell. Az idő rövidsége miatt a közeli Holt-Marcalhoz mentünk ki, hátha akad valami lencsevégre való. Lassan haladtunk, meg-megállva, szikrázó verőfényben, ami ugye nem a legjobb a fotózáshoz. Azért találtunk ezt azt. Néhány martilaput, kacsákat, hattyúkat, elnyílóba lévő barkát, és végtelen nyugalmat.

Martilapu

Martilapu

Martilapu

Martilapu

Végig a part mentén sárgállottak.

A kíváncsi

Barátságos pár

 Érdekes volt, hogy mind a kacsák, mind a hattyúk közeledtek, amikor észrevettek bennünket. Biztosan emberekhez szoktak. Jó emberekhez, akik ennivalóval kínálják őket. Mi sajnos nem készültünk, így hamar érdektelenné váltunk a szemükben.

Barka 

Talán ez is barka

Azt hittem, lemaradunk róla, mert az első bokrot egy mocsaras, vízzel körülvett részen találtuk, de aztán előkerültek a fotogénebb egyedek is, legnagyobb örömünkre

Fák a parton

A fák még kopaszon állnak, de közelebbről szemlélve látszanak a rügyek, Hamarosan zöldbe borul itt minden.

Lakás kiadó

Már ott éreztem, hogy valami nem stimmel a képekkel, de csak itthon vettem észre, hogy az előző, naplementés fényképezés után nem állítottam vissza az ISO értéket. Most itt ülök, rövid, de nem szeretem színű hajjal, bosszankodva. Ha már a hajam nem sikerült, nem kellett volna a képeknek sikerülni? Na, de majd legközelebb!

Határjárás - Gyirmót

Bármikor jutok is ki, a Gyirmóti holtágak mindig mutatnak valami érdekeset, valami eddig még nem látottat. Pedig gyakran járok, hol valami virág, hol a felhők járása, a tükröződések, a naplementék, vagy csak úgy,  a friss levegő miatt. Máig nem ismertem ki magam teljesen a körbe keringő ágak sokaságán. Igen, ahogy Zé írta a blogjában, Gyirmót egy kincsesbánya. Minden évszaknak megvan a maga varázsa, csak kellően nyitott szemmel kell járni. Még alig kezdődött el a tavasz, de mutatkoznak a salátaboglárkák, fehérlik a ködvirág, nyújtózkodik az ibolya.

Salátaboglárka

Salátaboglárka

Ködvirág

Ibolya

Veronika

Még levelek nélkül magasodnak a fák a víz fölé érdekesebbnél érdekesebb alakzatokat rajzolva a kék vízpapírra. Szeretem ezt az időszakot. 

Horgászokra várva

Magányos

Naplementés

Napfényben égő

Felhős

Aztán jön a naplemente. Végig a sík réten. Utolsó sugarával simogatja a nádast, hogy másnap egy új arcát mutathassa a gyirmóti láprét.

Leánykák nyomában

Olyan régen szerettem volna már leánykökörcsint fényképezni, de azt hittem, hogy ez a szépséges virág csak nagyon különleges helyeken él, mégpedig ott, ahova én biztosan nem juthatok el. Csak néztem irigykedve a szebbnél szebb képeket éveken keresztül, és fájt a szívem, hogy nem a Mecsekben, vagy a Mátrában lakunk. Aztán felfigyeltem a neten egy bejegyzésre, ahonnan megtudtam, hogy tőlünk nem messze virágot bontottak ezek a molyhos szépségek. Fotóstársamat, Zét nem kellett sokat kéretni, szombaton reggel már indultunk is térképpel felfegyverkezve Nyúlra, hogy végre valahára élőben is megláthassam a leányokat. Az idő ragyogó, a kedvünk vidám, mi kell még egy jó kis fotózáshoz? Megtalálni a témát! Ami nem egyszerű, még térképpel sem!

Jártunk utakon

Jártunk kerteken keresztül

Láttuk távol kis falucska tornyát

Hiába volt minden, a feljárót csak nem leltük. Végül igénybe vettük a telefonos segítséget, sőt még a közönséget is megkérdeztük, aztán szederindán és kerítések tövében felértünk a hegytetőre. Először csak véletlenül vettük észre az éppen csak kibúvó bimbókat, de a napsütötte hegytetőn teljes pompájukban virítottak ők, a leánykökörcsinek. Mondjátok, van ennél szebb a világon?

Készült kép messziről

Kicsit közelebbről

Sejtelmes

Készült csoportkép

Egész alakos

Profilkép

Álltak összevissza

magányosan

trükkös, harmatosan

állig begombolkozósan

mindent mutatósan

búcsúzkodósan

Nagyon nehezen váltam meg tőlük, de szorított az idő, menni kellett. Feljegyeztem a helyet, jövőre visszamegyek, hogy újra találkozhassunk.
Még egy utolsó búcsúkép a hegygerincről:

Nyúl - Panoráma