Deres a határ

Az infarktusról | www.csillagszemek.hu

Az infarktusról | www.csillagszemek.hu

Darazsas

Csigák

Reggel

Iszonyú fejfájásra ébredtem. Idegtépő, abroncsba szorító, szemkápráztató fejfájásra. Nem szeretem. Talán időjárás változás lesz, vagy valami természeti csoda, vagy egyszerűen csak elfeküdtem a beteg nyakamat, nem tudom, de jóval az ébresztő előtt ébredtem.

Ültem az ágyban, néztem, hogy vánszorognak a mutatók, próbáltam nem mozdulni. Jó volt így. Enyhült kicsit.

Aztán megszólalt az ébresztő. Még egy perc, gondoltam...

A következő pillanatban már a buszon voltam. Intelligens. Sorba mondta be a megállók nevét. ... Vámház, Katód utca, ... Révai utca, végállomás ...

Sorba szálltak le és fel az utasok, én a hátsó ülésen gyönyörködtem az elsuhanó fényekben. Nem tudtam, mit keresek itt, már rég le kellett volna szállnom.

Végre valahára megálltunk.

Igen ám, de a sofőr úgy gondolta, nem nyitja ki a hátsó ajtókat. Hirtelen mellettem termett a fiam, nevettünk. Aztán a busz átalakult piaccá. Jobbról, balról apró mütyürök sorakoztak az ülések helyén. Csillogó-villogó kavalkád. Becsukom a szemem. Zavarja a villódzó fény.

Hirtelen ébredek. A fenébe! Elaludtam. Nesze neked fejfájás, most még a buszra is futhatok!

Bérlet

- Jó reggelt! - köszöntött mosolyogva a fiatalasszony a buszmegállóban.

- Lehetne melegebb is - feleltem és összébb húztam magamon a vékonyka kabátomat - Fázom egy kicsit. Tagnap melegem volt a vastag kabátban, most meg... De örülni kell ennek is, nem igaz?

Ennyiben maradtunk. Aztán, úgy 10 perc múlva felbukkant a busz a kanyarban.

Éppen időben, még mielőtt jégcsapok kezdtek volna gyökeret ereszteni rajtam, gondoltam, és szokásomhoz híven keresni kezdtem a bérletemet a szokott helyen. Üres.

Végigfutott rajtam egy hideg veríték hullám, és lázasan gondolkozni kezdtem, hogy is volt tegnap.

Hazafelé felszálltam a buszra. Igen, emlékszem, nagyon sokan voltak. Nem volt hely, hogy a bérletet beletegyem a táskám oldalsó zsebébe, hanem csak egy laza mozdulattal zsebre vágtam, hogy majd otthon.

Otthon aztán férjek gyöngye fogadott, hogy indul a boltba, kell-e valami? A bérlet kiment a fejemből.

Most meg itt állok, fázósan, ugyanakkor leforrázva, és nincs is kedvem felszállni a buszra, csak kijöttem kicsit levegőzni arra a negyedórácskára, és már indulok is haza. Talán egy másik alkalommal...

Szégyenszemre hazakullogtam és már csak azért sem vettem fel a meleg kabátot.

Gyűjtögetés

Unokaöcsém kártyákat gyűjt. Híres focisták pózolnak a képeken mosolyogva, vagy éppen akció közben. Ott sorakoznak a legnagyobbak: Messi, Iker Casillas, Ronaldichno ... Érdekes, sehol egy magyar. Még Dzsuzsákot sem láttam sehol.
Aztán persze csereberélik őket. Egy Messit két másikért...
Talán nekem is gyűjtögetnem kellene. Na, nem focikártyákat egy helyre kis fémdobozban, hanem valami mást. Nem tudom még, hogy mit, de azt hiszem én először itthon nézek szét :-)

Feketén fehéren

Törpék

Mohák