Címkék

2014. február 28., péntek

Hóvirágos délután

Régóta foglakoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megosszam azokat a képeket, gondolatokat és élményeket, amelyeket látok átélek, megtapasztalok fotózásaim során. Persze , eddig is tettem fel képeket, de ezekben nem volt semmiféle rendszer, csak válogatások voltak egy gondolat köré. Valami olyasmit szeretnék, ami kicsit bemutatná az adott kirándulás képeit némi beszámolóval fűszerezve. Azt sem ígérem, hogy napra kész bejegyzések lesznek ezek, hiszen nekem a fotózás hobbi, amit ugye akkor művel az ember lánya, amikor szabadideje adódik. Pedig téma van bőven.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az interneten megismerkedtem egy lelkes csapattal, akik naprakész információkkal szolgálnak az aktuálisan nyíló vadvirág különlegességekről. Aztán ott van nekem egy hű fotóstársam, aki hasonlóan látja a világot, mint én, így gyakran megesik, hogy együtt indulunk bebarangolni a környék érdekesebb helyeit.Nagyon sok közös túráról írhatnék beszámolót, talán egyszer meg is teszem, de kezdjük inkább a legutóbbival.
Azt már napokkal előbb megbeszéltük, hogy megyünk. Hóvirágot fényképezni a lébényi erdőbe. Ez már szinte hagyomány az évnek ebben az időszakában. A lébényi erdő hóvirágszőnyege páratlan látvány. Itt ott kikéklik közülük a ligeti csillagvirág, előmerészkednek a méhek.

Erdőrészlet


Az indulás előtti napon azonban megláttam egy érdekes virágot a csoportban. Már a neve is érdekes volt: kónya vicsorgó. Azonnal beleszerettem, bár elég sok rosszat írtak róla, hogy élősködő, meg idegen és semmi keresnivalója itt, nekem mégis szépnek tűnt. Azt is írták róla, hogy Máriakálnokon nyílik. Fotóstársam, itt a blogban csak Z, felajánlotta, hogy elvisz oda, legyen egy jó napom, keressünk kónya vicsorgót. A nap sütött, az őzek legelésztek, a természet éledezett, a forgalom minimális, így hipp - hopp Máriakálnokon találtuk magunkat. Ti még ilyen szépet nem láttatok! Az az erdő telis - tele volt hóvirággal, csillagvirággal, zsenge medvehagymával. Csak egy valami hiányzott, de az nagyon: a kónya vicsorgó.


Csillagvirág

Fiam, fiam!

Medvehagyma

Csillagvirág

Tüdőfű

Bogláros szellőrózsa

Kikötözve

Kicsit csalódottan indultunk tovább. Máriakálnokon még megálltunk a kegykápolnánál, de sajnos zárva találtuk. A templomok Z gyengéi, de nekem sincs ellenemre egy szép templom fotózása. A kápolna melletti parkban már nyitogatják virágjaikat a salátaboglárkák.


Salátaboglárka

Salátaboglárka

A lébényi hóvirágos erdő fogalom. Amerre a szem ellát hófehér, bólogató virágok ágaskodnak. Kellemes sétautak vezetnek egyre beljebb, hosszabb kirándulásra csábítva. Na, de helyettem beszéljenek a képek :
















Némelyik kép olyannak tűnhet, mint amiért sokat kellett hasalni. No, hát ez a megtévesztés. A lébényi erdőben van egy olyan mélyedés, ahol állva lehet szemmagasságban lévő virágokat fényképezni. Ezt különösen szeretem benne. 
Kónya vicsorgót nem, de sok minden más érdekességet láttunk utunk során. Remélem, a következő túrán megtaláljuk a főszereplőt :-)


1 megjegyzés:

Béla írta...

Szépek a fotók!