Címkék

2015. május 11., hétfő

Néha csak

Néha csak menni kell, hagyni, hogy vigyen a lábad. Még akkor is, ha meredek az út, vagy akadályokkal van tele. Akkor is, ha nem tudod, mi vár a végén, lesz-e egyáltalán vége?


Van úgy, hogy kövek között vezet, vízparti fövenyen. Megállhatsz egy pillanatra. Nézheted, mint rohan el a folyó, de te maradsz, és léphetsz tovább, jöhet a következő út.


 Olykor erdőbe vezet, Nem látni tisztán a fáktól. Pedig jó lenne haladni, de olyan rémisztő az ismeretlen. Idegen hangok, megugró vadak, félhomály. Innen is megyünk tovább.


Ha elrettent a sötétség, amikor nem tudod, hogyan tovább, gondolj arra, hogy minden út véget ér egyszer,


és a végén ott vár valami különleges, amit úgy hívnak béke.




2 megjegyzés:

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Zsóka, szeretem fotódat.... még azt is, amit nem szeretek :-)
De ha írsz - akár csak pár mondatot is - ahhoz nincs fogható!

Nádasdi Szabó Zoltán írta...

Zsóka, szeretem fotóidat.... még azt is, amit nem szeretek :-)

(Így helyes, az előbb egy "i" betű kimaradt)