Egykor fenségesek voltak, monumentálisak. Élettől duzzadók, árnyékot adók. Befogadók és eltakarók. Egykor zöldek voltak és rozsdavörösek, ágasak és bogasak. Egykor éltek. Ma halottak. Korhadtak és szomorúak, színtelenek és mosolytalanok. Nincs már árnyék, nincs már szín, nincs csicsergés. Nincs már vidámság, csak szomorúság. A végtelen szomorúság és halál. Fák. Élettelen, halott fák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése