Címkék

2014. március 12., szerda

Van, akinek sok a haja, de kevés az esze

A történet a fodrásszal kezdődött. Mivel nem sokára szanatóriumba vonulok, gondoltam valamit kezdeni kellene a hajammal, így bejelentkeztem fodrászhoz. Ezerszer megfogadtam már, hogy csak vágás, semmi más, de most is győzött a kíváncsiságom, így egy festést is bevállaltam. Kár volt. De ne fussunk ennyire előre! A munkaidő háromig tart, a fodrász csak ötkor tudott fogadni. Jó alkalom egy kis fotózásra. Hívtam Zét, van-e kedve, és persze volt, hiszem mindig van, csak szólni kell. Az idő rövidsége miatt a közeli Holt-Marcalhoz mentünk ki, hátha akad valami lencsevégre való. Lassan haladtunk, meg-megállva, szikrázó verőfényben, ami ugye nem a legjobb a fotózáshoz. Azért találtunk ezt azt. Néhány martilaput, kacsákat, hattyúkat, elnyílóba lévő barkát, és végtelen nyugalmat.

Martilapu
Martilapu

Martilapu

Martilapu
Végig a part mentén sárgállottak.

A kíváncsi

Barátságos pár

 Érdekes volt, hogy mind a kacsák, mind a hattyúk közeledtek, amikor észrevettek bennünket. Biztosan emberekhez szoktak. Jó emberekhez, akik ennivalóval kínálják őket. Mi sajnos nem készültünk, így hamar érdektelenné váltunk a szemükben.

Barka 

Talán ez is barka
Azt hittem, lemaradunk róla, mert az első bokrot egy mocsaras, vízzel körülvett részen találtuk, de aztán előkerültek a fotogénebb egyedek is, legnagyobb örömünkre

Fák a parton
A fák még kopaszon állnak, de közelebbről szemlélve látszanak a rügyek, Hamarosan zöldbe borul itt minden.

Lakás kiadó

Már ott éreztem, hogy valami nem stimmel a képekkel, de csak itthon vettem észre, hogy az előző, naplementés fényképezés után nem állítottam vissza az ISO értéket. Most itt ülök, rövid, de nem szeretem színű hajjal, bosszankodva. Ha már a hajam nem sikerült, nem kellett volna a képeknek sikerülni? Na, de majd legközelebb!